2012. július 22., vasárnap

2012 július Ráadás leandervirágokból

Annyira belemerültem a leanderek csodálatába, na meg a "katalógusom" csinosítgatásába, hogy nem vettem észre az idő múlását, vagyis azt, hogy hamarosan a júliusnak is vége lesz. A hónap első fele igazán kitett magáért, néha elképesztő hőség volt, amit a leanderek temészetes közegének tartunk.



















Esténként alig bírtam rászánni magam, hogy bemenjek a házba..., nem csak mert olyan nagy meleg volt odabenn, hanem mert valahogy a lehető legerősebben szerettem volna rögzíteni magamban az adott leanderhelyzetet, "mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem"...




Meglepő módon ebben a hőségben a leanderek igen érdekesen viselkedtek. Kezdetben szebbek voltak az átlagosnál, de idővel azt vettem észre, hogy némely virág színe egyre sötétebb. Viszont érdekes módon ahogy sötétedett a szín, úgy csökkent a virágméret..., olyan volt, mintha egy-egy virágnak előre meghatározott mennyiségű "színe" lenne, és ezért a kisebb virágnak értelemszerűen sötétebbnek kellene lennie. Ezt a folyamatot leginkább a Vérvörös bársonyon és a többi sötétebb színű virágon vettem észre, de idővel a nagy hőségben minden virág kisebbedett.









2012. június 22., péntek

2012 június Néhány nap, amiért érdemes annyit fáradozni

Június 19-20-21 volt az a három nap, amikor szó szerint szédelegve járkáltam a teraszon a leandereim között, hiszen elképesztő virágzással hálálták meg azt a sok munkát, amit beléjük fektettem.
















Aztán 22.-én hajnalban jött a leanderesek nagy réme, a vihar! Persze nem lehetett nem örülni annak a sok esőnek, ami leesett, hiszen tudja mindenki, milyen nagy szárazság van már szinte tavaly nyár óta, de azért azok a szép virágok...! Ez a mi állandó dillemánk, állandó aggodalmunk, hiszen annyira rossz látni eső után a tönkrement virágokat, nem is beszélve a rengeteg munkától, amig megtisztítjuk őket. Persze eső és eső között is van különbség, de egy biztos, a leanderek megváltoznak eső után. Hiába tudjuk, hogy hamar regenerálódnak, hiszen többnyire csak a már amúgy is hervadni készülő virágokat vesztik el, mi által csak egy megtisztulás részesei vagyunk, mégis aggódva számláljuk a még meglévő bimbókat.


Na de a fő célom persze nem az, hogy kedveteket elvegyem a leandertartástól, ezért aztán mutatok inkább valami mást, valami olyat, ami bizonyítja, hogy tényleg megéri ez a sok munka, sok figyelem, sok szeretet:



:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::


És ezek itt "csak" a magoncaim:


Ezek meg a nem magoncaim:


Az előző bejegyzésemben látható részletes megméretésre csak a szimpla fajtákat használtam fel, ezeken a fenti képeken is csak ilyenek láthatóak. Talán majd, ha kipihenem ennek a munkának a fáradalmait, akkor előveszem a duplákat, triplákat is. Most azonban, amíg lehet, inkább élvezem a virágaim látványát a valóságban:-)

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

AZT HISZEM TÉVEDTEM, jött még jobb idő is!:-)






A négy nagy kedvenc variációi: Magenta, Vérvörös bársony, Dottore, Maria Gambetta

És a többiek:

Angiolo Pucci és Hamvadó parázs

Hajnalpír és Csillagpilla

Hófehérke, Salmone Semplice, Luteum Plenum




Vérvörös bársony

Tavaly visszavágott nagy tövek kevés virággal
Sárgagyöngy

Minden helyet ki kell használnom, ahol némi fényt kaphatnak a leandereim.
Andrea kedvence, Meggyszínű, Hófehérke, Salmone Semplice, Luteum Plenum a periférián.