Miért éppen leander?: Hol is laknak a leanderek?

Ebben a blogban sok képet mutattam már a saját leandereimről, de eddig még nem meséltem semmit a "világ" leandereiről. Persze a világ szó eléggé tág teret kívánna, itt sajnos 99 %-ban csak európai leandereket tudok majd mutatni.
Leanderek sokfelé élnek szerte a világon, még az angolok, németek is előszeretettel tartják őket, persze leginkább télikertjeikben, rövidebb ideig a szabadban. Mi, kicsit délebbre élők tavasszal, nyáron és ősszel a kertben találunk számukra kedvező életteret, de télen többnyire a pincében érezzük őket biztonságban. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy igazán gond nélkül csak a mediterrán világban tarthatóak, ahol már szinte gyomnövénynek számítanak. Nagyon kíváncsi vagyok, vajon van-e valahol valakinek igazi leanderültetvénye ott, ahol szinte csak hagyni kellene kikelni a szétszórt magokat, a többi már a természet dolga. Persze biztos van..., pl. Gotsis asszony is talán így kezdte!:-)

De a mediterrán világban leginkább utcákat, tereket díszítenek csodálatos példányokkal, sőt, nagyon kedvelt sövénynövény. A legszebb példányok inkább magányosan állnak utak mentén, parkokban, városokban, kertekben.

-
-

Ahogyan az angolokat, németeket, úgy többnyire minket, magyarokat is utazásaink során varázsolt el ez a növény, és megpróbáltuk teraszainkat, kertjeinket díszíteni velük. Régóta élnek a magyar városokban, falvakban leanderek, de a leander szóról a legtöbb embernek ugyanaz a kép jelenik meg emlékezetében, a rózsás rózsaszín. A mi korosztályunk meg, akiknek sokáig nem is volt lehetőségünk utazgatni, még annyi lehetőségünk sem volt. De ahogy kinyílt a Jugoszláv határ, sokan csodáknak lettek ott tanúi, és mindent megtettek azért, hogy azokat a csodákat hazahozzák a teraszukra. Hamar rájöttek őseink, hogy viszonylag könnyű a szaporításuk, a teleltetés is megoldható volt akár gazdagnak, akár kevésbé gazdagnak.

De azért legyünk őszinték, olyan monumentális leandercsodákról, amiket a mediterrán országokban láthatunk, mi álmodni se nagyon álmodhatunk. Pedig igazán mindent megteszünk értük, ott meg többnyire csak tengődnek valami út szélén, és mégis elképesztően szépek.

Én csupán "örököltem" az ebből az élményből fakadó leandereket, és lettem annak ellenére elkötelezett rajongójuk, hogy élőben akkor még nem nagyon láttam "igazi" leandert (illetve láttam, többször is, csak nem érdekelt, de ez egy másik téma). Amikor Olaszország rajongója lettem akkor már leander rajongó is voltam, de egyetlen gondolatnyit sem játszott szerepet az ország iránti vonzódásomnak az a tény, hogy Itália földje is a leanderek egyik őshazájának tekinthető. Utazásainkat nem a leanderek virágzásához igazítottuk, többnyire tavasszal mentünk, amikor még nem volt nagy hőség. Csupán egyetlen olyan utazásunk volt, amikor kifejezetten a leanderek nyílásáért mentünk a Garda-tóhoz, aztán volt egy júniusi utazás Toszkánában Amikor magunk is meglepődtünk a csodálatos virágzáson.

De kezdem talán az elején, Pompeinél, ahol már a nagy vulkán katasztrófa előtt kedvelt növény volt, amit freskók, mozaikok bizonyítanak. A romterület rendbehozatalánál szerepet kaptak a leanderek is, mint a kertecskék egykori díszítői. Köszönet jár a lányomnak, aki elsősorban az én kedvemért lefényképezett néhányat! Én is jártam itt, de akkor még tavaszi, virágtalan állapotban láttam őket.

Leanderes utazásunk következő állomása Róma, ami azért elsősorban nem a leanderekről híres, és nem is arról, hogy lenne ideje ott az embereknek leandereket keresni. Pedig vannak bőven. Ezek a képek is a lányomtól jöttek.

Én nagyon nem szeretem a hőséget, ezért a nyári utazásokat kerültem, két kivétellel. Az első nagy leanderes élményem a Garda-tónál ért, bevallom, oda másodjára kifejezetten leandervadászati céllal utaztunk! Persze leandereken túl is érdemes oda utazni, ha lehetőség adódik rá, hiszen csodálatos környék!

-
Gyakorlatilag a tó körüli városok szélén mindenfelé leanderfasorok kísérik az embert, csak úgye mozgás közben nem könnyű fényképezni, és sajnos megállni sem lehet a keskeny utakon.
Garda városkája is fontos megállója volt utazásunknak, ezeket a lenti csodákat ott láttuk.
-