A hófehér szimpla magonc, ami felkeltette az érdeklődésemet!
Mikor is lehetett? Sajnos nem vagyok jegyzetelős, így aztán a pontos dátumra nem emlékszem, de képek alapján megállapítva 2001 februárjában lehetett, amikor az első magokat elvetettem, és ezáltal teljesen megváltozott a leanderekhez fűződő kapcsolatom. Joggal merül fel a kérdés, mire jó magokat vetni, amikor az embernek már kb. húsz különböző leandere van? Korábban én is bolodságnak tartottam volna, de egy nap leanderőrületemmel megfertőzött kertészkedős barátnőm átjött hozzám, és egy szimpla fehér leanderrel (fenti képen) lepett meg. Ilyen még hiányzott a gyűjteményemből, hát nagyon megörültem neki. Azzal viszont nagyon meglepett, amikor elmesélte, hogy a Bianco Rosato magjából lett ez az leandere. Elgondolkoztam a dolgon, beindult a fantáziám, akkor már sokféle leanderem volt, ki tudja, mik fognak kikelni a magjaikból!
Erről a magvetési proceduráról nincsenek képeim, de mire munkálkodásomat eredmény is koronázta, akkor kaptam kölcsönbe egyet. Igaz, konkrétan magoncokat nem fényképeztem, de néhány azért lencsevégre került. Ezek a képek inkább a kert és a terasz akkori, vagyis 2005-ös állapotát mutatják.
Nagyon kellemes volt ez a kutyuskákkal kiegészült élet a kertünkben, ők és a sok virág olyan élettel telivé tette a környezetünket, hogy kívánni se nagyon lehetett volna jobbat.
Talán már egy kicsit unalmas is kezdett lenni ez a nagy békesség, ez a kis leanderbirodalom, talán már nagyon vágytam valami új kihívásra, talán csak a véletlen műve volt, hogy el kellett kezdenem azt a bizonyos magoncozást, ami valóban megváltoztatta a leanderekhez fűződő viszonyomat.
Izgatottan vártam februárban a magtokok felpattanását. Nem lévén akkor még semmi tapasztalatom, felfedezőként indultam a feladatra, és ha magoncoznék, ma is azt a módszert választanám, ahogy elkezdtem. Amikor lehetőségem volt először fényképezni, akkor már tulajdonképpen a legizgalmasabb magoncaim többsége kivirágzott, köztük az "Andrea kedvence" a "Hamupipőke" és a "Vérvörös bársony".
Meglehetősen sokféle leanderem volt már, így esély volt sokféle magoncra, és valóban, igazán szép eredményeket értem el. Ez a három fajta olyan, amilyenhez néhány különleges tulajdonságuk miatt még csak hasonló leandervirágokat sem láttam korábban.
-----------------------------------------------------------------------
Ennek az időszaknak legfontosabb vásárolt, vagy kapott leanderei, mert azért a gyűjtögetési szenvedélyünk sem fejeződött be!
szimpla sárga (Maria Gambetta), szinte mindannyiunk álmainak netovábbja:-)
dupla ciklámen (Tamoure)
---------------------------------------------------------------------
MAGONCAIM:
Meglehetősen sokféle leanderem volt már, így esély volt sokféle magoncra, és valóban, igazán szép eredményeket értem el. Ez a három fajta olyan, amilyenhez néhány különleges tulajdonságuk miatt még csak hasonló leandervirágokat sem láttam korábban.
-----------------------------------------------------------------------
Ennek az időszaknak legfontosabb vásárolt, vagy kapott leanderei, mert azért a gyűjtögetési szenvedélyünk sem fejeződött be!
szimpla sárga (Maria Gambetta), szinte mindannyiunk álmainak netovábbja:-)
Ennek a csodaszépnek külön története van, egy Irénke nevű hölgytől kaptam, akinek csak ez az egyfajta leandere volt, de ebből vagy 10 hatalmas bokra. Mivel szinte fogalma sem volt arról, hogy másfajta leanderek is vannak, tehát nem "gyűjtő", majdnem biztos voltam abban, hogy egy magoncról lehet szó, ami véletlenül került a látókörébe. Irénke időközben meghalt, Izland meg felfedezte, hogy létezik ez a leander, mégpedig Virgini néven, de nekem akkor is "Irénkés" marad.
MAGONCAIM:
--------------------------------------------------------------------------------------
Hamupipőke: Nagyon sokáig nem találtam neki nevet, "rózsaszín fehér középpel" volt egészen a tavalyi nyárig. Tavalyelőtt megmetszettem, nem jelöltem meg (sajnos ez nagyon rossz tulajdonságom), tavasszal nem tudtam, hogy melyik, és a zöld része igazán nem volt különlegesre utaló. El akartam ajándékozni, de valahogy nem tudtuk összehozni a találkozót az új gazdával. Időközben bimbózni kezdett, láttam rajta, hogy rózsaszín. És hát kinyílt, bennem meg majdnem meghűlt a vér! Csak a szerencsén múlott, hogy az enyém maradt! Így lett aztán a kis jelentéktelennek tűnő növényből gyönyörű hercegnő! Amúgy a virágán kívül valóban nem sok jelentős előnnyel rendelkezik, de neki elég ennyi is!:-)
-----------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------
A többi magoncot szép lassan majd bemutatom, mert van bőven! Minden évben tervezek katalógust készíteni, de eddig nem sikerül:-( Talán most ez a blog segíteni fog "rendet tenni" ebben a problémában. Nem tudom hányféle egyedi magoncom van, körülbelül 20-25 bizonyára. És ez egyezik azzal az elképzelésemmel, hogy 10 magoncból talán ha egy különösebben érdekes egyed születik, nekem kb. 250 magoncom volt. Szívesen foglalkoznék velük tovább is, de hely hiányában kénytelen vagyok lemondani erről a tevékenységről.
--------------------------------------------------
Ezen a képen ugyan nem leander látható, hanem egy bouganvillea, mégis annyira szeretem ezt a képet, hogy ha már emlékezés, akkor meg kellett mutatnom, azért is, mert sajnos az a növény is már csak emlék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése