2011 A nagy átalakítás nyara

Télvíz idején sikerült néhány kemény döntést hoznom a kert átalakítása érdekében, bár ezek egy részére már ősszel sor került. A szilvafa likvidálásáról beszélni sem vagyok hajlandó, de a gyökereivel az egész kertet behálózó trombitafolyondártól, a minden évben elfagyó fügefáról, és egy hatalmas hamisciprusról le kellett mondanunk. Már lassan tényleg erdőben érezhettük magunkat, de most végre legalább a keleti nap zavartalanul süti a teraszunkat, látjuk a kertünket, és a kis unokánknak is kellett a nagyobb tér, na meg nekünk az, hogy lássuk, merre jár:-) Ja, és persze a leandereknek is jut valamivel több hely.

Az új szezont azzal kezdtem, hogy a kissé háborús övezetre hasonlítóan feltúrt kertembe invitáltam leanderes barátaimat, és általuk sikerült megválnom sok, számomra már nem tartható leanderemtől. Az akció célja azon túl, hogy könnyebb legyen az elhelyezés az is volt, hogy megismerkedhettem sok kedves, de eddig "ismeretlen" ismerőssel. Nagyon kellemesen telt az a pár óra, amit nálunk töltöttek, és a helyem is több lett!

A teraszon meg szépen növögettek a kedvenceim. Ez a nyár volt az, amikor végre igazán elfogadtam, hogy nekem nincs más esélyem, mint fölfelé növeszteni a leandereimet, már főként persze azokat, amiknek ez volt amúgy is a szándékuk. Így lehetőségem van arra, hogy egymás elé helyezve őket több virágban gyönyörködtessek. Persze ez nagyjából eddig is hasonlóan volt, de most fokozottan a magasságra törekedtem az ablakok előtti részen.

A terasz közepén lévő asztal körül a legkedvesebb bokrocskáim sorakoztak, na meg az újoncok, a frissen nyíló kis szépségek, amik többnyire hajtásokból nőttek.

Gondot leginkább az első sorban, a terasz szélén lévők okoztak, mert némelyik bizony eléggé megnyurgult, felkopaszodott. Nem volt könnyű döntés, de ismét metszeni kellett annak érdekében, hogy ezek a kedvenceim a következő évben bokrosabbak legyenek, több virággal örvendeztessenek. A metszésből persze megint sok hajtás lett, így ismét páran eljöttek, megint nagyon kellemes órákat töltöttünk együtt néhány leanderes baráttal, és akkor, igaz már éppen elvirágzásban, de látták végre a leandereimet.

A terasszal szemben egy kisméretű díszmedence alapjait tette le a férjem, egyelőre növények tartására próbáltam kihasználni, de remélem 2012-ben elkészül.

Na de kicsit előre szaladtam, hiszen ez a találkozás már kora ősszel volt, és addig még sokminden történt a nyáron. Vagyis sok leander nyílt! Többek között végre rászántam magam, hogy kiültessem a Villa Romana nevű leanderemet, ami állítólag jól bírja a téli fagyokat. Annyira szép a virága, nehezen szántam rá magam az akcióra, eléggé féltettem. Az első teleltetésen túl van, egy hordót tettem fölé a nagy fagyok idején, nem mondom, hogy olyan, mintha új lenne, de úgy néz ki, bírta a kiképzést. Végső következtetést persze csak majd nyáron tehetek, amikor meglátom, virágzik-e. A képen a bal szélen látható (a végső következtetés sajnos negatív, azt hiszem ott rontottam el, hogy túl korán vettem le a hordót fényképezés céljából, és lusta voltam már visszatenni, pedig voltak még erős hidegek. Sokáig kecsegtetett, de végül beadta a kulcsot).

Nagyon szeretem ebből a szögből fényképezni a teraszt, főleg a szilvafa lombja miatt. Tényleg nem lehet erről a lombkoronáról lemondani azért, hogy dúsabb legyen a leandervirágzás, nekem elég ennyi is:-)

Baloldalt az a leanderem kapott végre igazán előkelő helyet, ami az első volt az ilyen törzses stílusban metszett leandereim között. Ez egy Salmone Semplice, kis hajtás korától neveltem ekkorára..., ez kicsit elgondolkoztató, hogy ennyi ideje foglalkozom a leanderekkel? Hát bizony..., és most a virágzás után meg is metszettem szegény növényt, mert a sok virág már kezdte lehúzni az ágakat.

Jobboldalt a "Kis Gödöllői" néven már elég nagy ismertségre jutott leanderem van, ő is lassan érik egy újabb metszésre. A virágai nem nagyok, de elképesztően "lelkesek", talán a leglelkesebbek mind közül.

Jó lesz majd itt ücsörögni.

-------------------------------------------------------------------------------

Akkor mesélek megint néhány olyan leanderről, ami különlegesnek, ritkaságnak mondható. Ilyen ez a lenti képen lévő, amit "Fahajas" névre keresztelt első gazdája. Az Index leanderes fórumában ismerhettünk meg őt, RDL-t, aki a fél országot beterítette már nagylelkűen ezzel a gyönyörű leanderrel!

Elmesélte a fórumon, hogy valamikor réges-régen Franciaországban, egy út menti bokorról lett metszve pár ágacska, amiből rajta keresztűl jutott nekünk is. Mivel ugyanilyen gyönyörűséget még egyetlen katalógusban sem sikerült találni -holott a szépsége miatt igen népszerű lehetne- ezért úgy gondolom, hogy egy természet adta magonc lehetett az anyanövény. Köszönjük RDL:-)

                                                      -------------------------------------

Ezt a kis gyönyörűséget már meg lehet venni katalógusokból, én is így jutottam a birtokába. Oázis a neve. Megmondom őszintén, nem könnyű ilyen virágzásra bírni, mert nagyon gyengécskék általában az ágai. Több alkalommal is kénytelen voltam metszeni, de ebben az évben kárpótolva lettem végre, csodálatos virágzásában gyönyörködhettem.

                     -----------------------------------------------------------------------------------------------

Louis Pouget: nagyon szép és elegáns fajta, sok éve kaptam egyik kedves topictárstól, "Kivancsitól" amit ő ugyan Bardolinónak hív, mert ott "szerezte", de ha már kiderült, hogy van "hivatalos" neve, akkor én úgy hívom. A képek önmagukért beszélnek:-)

       -----------------------------------------------------------------------------------

Simmie: Ezt a különleges leandert Islandtól kaptam, cserébe a magoncaim hajtásaiért, így mindketten jól járunk:-)
Általában ennek is csak 5 szirma van, ez kivétel, de nagyon jól néz ki! Elég kényes, sajnos gyakran van olyan, hogy nem nyílnak ki a bimbói, gondolom az időjárás következménye. De arra még nem jöttem rá, hogy a jó, vagy a rossz időre érzékeny.

           --------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tito Poggi: sokáig a Koral néven vett leanderemre hittem, hogy az, de kiderült, tévedtem, így aztán tavaly ősszel kaptam egyet Islandtól. Picike még, de mutatja már bájait:-)

           











                                   -----------------------------

Kaptam ezen a nyáron még egy kedves ismerőstől, nevezetesen Leactól, egy nagyon szép kis magonc leandert, aminek még nincs neve, de remélem majd fog kapni! Bokrosat sajna még nem tudtam róla fényképezni, de eljön majd az az idő is:-)

---------------------------------------------------------------------------------------

Kérlek benneteket, akik olvassátok ezt a blogot, segítsetek megfejteni, milyen ismert fajta lehet ez a leanderem? Annak idején (2003 körül) Koral néven vettem, időközben azt hittem, Tito Poggi, de kiderült, nem az. Akkor azt hittem, Emma Schneider, de Island szerint az sem??? Akkor mégis mi lehet? Rendkívül jó fajta, folyamatosan virágzik, nagyon szeretem! Az elsők között kezd, az utolsók közt végez virágzásban. A szirmai inkább rózsaszínűek, de a közepe harsány narancs-színű, így lesz aztán az összhatás lazacos. Nem túl nagy a virága, olyan erős átlagos, 6 cm. körüli. Nem mintha nagyon fontos lenne a neve, de nem árt tudni:-)

------------------------------------------------------------------------------

MAGONCAIM:

"Felhőcske" nevet adtam ennek a nagyon bájos virágú leandernek, nem csak a színe, de virágainak mindig hasonlóan oválisan gömbölyded elhelyezkedése miatt. Úgy tűnik a fény intenzitása változtatja a színét, de így is, úgy is nagyon különleges szépség.

                                  --------------------------------------------------------

.

"Méhkirálynő" Talán a legizgalmasabb, legnagyobb virágú leanderem (akár 9 cm. átmérővel). Még alakulás alatt van maga a növény, viszonylag keveset virágzott eddig, de ha igen, az nagy esemény volt! Természetesen erre sem hatástalan a napfény mennyisége és intenzitása.

 

                          

                   ---------------------------------------------------------------------------

Mézespuncs: Nagyon.nagyon tetszik nekem ez a nagyvirágú, nagyon érdekes színű leanderem. Magasra növő, jól virágzó, különleges formájú.

                     -------------------------------------------------------------------------

Pink amazon:  mostanában mutatta meg magát, pedig régi darab lehet, talán visszavágtam, nem tudom. Mindenesetre szép, erős ciklámenes színével, érdekesen formált tölcsérével és hatalmas pillájával elragadó, nagyon hasonlít Gotsis asszony Aphrodite elnevezésű leanderére.

                    -------------------------------------------------------------------------------------------

Bársonycsillag: Színben hasonló, mint a fölötte lévő, de minden egyébben pont az ellenkezője:-) Szép széles szirmai önmagukban is tüneményesek, de az, hogy egyáltalán nincs pillája, igazán különlegessé teszi. Talán csak annyi a gond vele, hogy túl aprók a virágai, de elég mostoha körülmények között tartottam, tavaly megmetszettem, jobb helyet kap, és talán nagyobb virágot mutat. Ha nem, az sem baj:-)

                       --------------------------------------------------------------------------

Tartozom  még a legkülönlegesebb leandereimmel kapcsolatban  leírásával egy kis "történelemmel". Sok éve már, hogy megjelent a leander-gyűjteményemben egy igazi kincs,   melynek ciklámenes színe volt, szép fehéres közepe, rövid és élénk ciklámen szempillái, és ami a lényeg, élénk fehér csíkjai!

Alig hittem a szememnek! Nem gondolkoztam akkor még néven. Két növényke volt egy cserépben, a következő évben is csak ez a kis "cirmos" virágzott. Aztán a harmadik évben nem voltak cirmok. Nem mondom, nagyon szép volt, de nagyon hiányoztak nekem a cirmok. A színe viszont nagyon érdekes volt, ahogy épp gyönyörködtem benne odajött a lányom, és megkérdeztem tőle: szerinted ez milyen színű? Hát magenta! -válaszolta. Így kapta ezt a Magenta nevet   ez a különlegesen szép virág, de a cirmokat továbbra is hiányoltam. Aztán egyszercsak voltak ismét! Nem húzom tovább a történetet, időbe tellett még nekem is, aki elég gyakorlott voltam már akkor magoncozásban, hogy a cserépben lévő két leadermagonc virága nem egyforma, az egyik cirmos, a másik nem. Valójában a színűk sem teljesen egyforma, a cirmos inkább ciklámen, mint magenta, de, hiszen "testvérek", rajta ragadt a "cirmos magenta" név.

A most megmutatásra kerülő azonban nem a cirmos, hanem a ciromtalan "Magenta":-) 

Megjegyzem még itt a végén, hogy van néhány olyan magoncom, aminek a virágát én magam sem láttam, vagy ha láttam is, nekem nincs, vagy legalábbis virágzó eddig még nem volt, de remélem, hogy ezen a nyáron már lesz. Ilyen pl. a Narancs-szoknyás Balerina és a Kiscsillag.