2012. február 28., kedd

2006 Fényképezőgép és fórumozás






2006-ban megismertem az internet határtalan világát, regisztráltam az Indexen, majd februárban csatlakoztam a "Leander, a híres" topichoz. A korábbi meglehetős elszigeteltség után nagyon jó volt olyanokkal találkozni, akik valóban elkötelezett rajongói és jó ismerői voltak már ennek a növénynek. Én már talán a többieknél is nagyobb tapasztalatokkal és állománnyal rendelkeztem, de nem ez volt a fontos, hanem hogy hasonló érdeklődésűekkel találkozhattam, oszthattam meg tapasztalataimat. Nemrégiben visszaolvasva akkori hozzászólásaimat szinte meglepett, hogy majdnem mindenben ugyanazokat az elveket vallom a leanderek tartásával kapcsolatban ma is, mint amiket a fórumba lépésem idején tartottam. Lehet, kicsit nagyképűen hangzik, de akkor én már nem tanulni, hanem inkább tanítani akartam a fórumon, mégpedig a magoncozást akartam velük megismertetni. Igaz, akkoriban még nem sok követőm akadt, de a közelmúltban már lelkes magoncozó csapat van a topic tagjai között:-)
A másik nagy változás az volt, hogy kaptam egy fényképezőgépet, így aztán végre virágról virágra szállhattam! Elképesztő mennyiségű képet csináltam, így utólag nézve talán nem túl jók, de nekem így is nagyon kedvesek.
A terasz nyár elejére kisebb dzsungel képét mutatta, ami természetesen nagyon boldogító volt számomra.


Törtem a fejemet, hogyan is mutathatnám meg a leandervirágok változatosságát együtt, úgy, hogy a méretbeli különbségük is látszódjon. Előbb az fa-asztalunk réseibe dugdostam őket, dehát ez nem volt jó megoldás, mert egyik virág jobban, másik kevésbé terül ki, így aztán a nagyságuk nem volt érzékelhető..., és aztán beugrott a víz! Ma már mindannyian a fórumról így mutatjuk a kollekciónkat:-) Különösen szeretem ezekben a képekben, hogy a szempillák közti különbségek is jól láthatók, hiszen nem csak a nők ékessége a hosszú szempilla, hanem a leandereké is:-)


            -----------------------------------------------------------------------------------------

A ZENÉSZEK

Történt még valami érdekes a nyár folyamán. Szárnyra kapott a hír, hogy itt-ott lehet kapni törpésített leandereket, amiket zeneszerzőkről neveztek el, és nagyon szépek a színeik, különösen egy Chopin nevű egyednek. Persze mindannyian nagyon vágytunk egy olyanra, de nem volt könnyű rájuk találni. Nekünk azonban sikerült, egy nagy pesti kertészet magasan lévő polcán megpillantottam pár fonnyadó példányt! Kerestem lázasan a Chopint, találtam egyet, de teljesen ki volt száradva, gyakorlatilag össze volt már aszalódva. Azért ismerve a leanderek tűrőképességét nem akartam otthagyni, hátha..., nekem adták ingyen. Már épp indulni akartunk, amikor hogy, hogy nem, a férjem talált egy másikat, egészségeset. Természetesen azt sem hagytuk ott, és vettünk még egy Haydn névre hallgatót. A kincsvadászat sikerétől eufórikus állapotban értem haza! Persze első utam a csaphoz vezetett, a kis fonnyadtat vízbe állítottam, utána siettem a fórumra, hogy beszámoljak leanderes barátaimnak a sikerről! Persze irigykedtek, megígértem nekik, hogy ha sikerül életet lehelni a kis betegbe, akkor szétosztom a hajtásait. Így is lett, a kicsike feléledt, megmetszettem, szétküldtem, később nekem kibokrosodott, virágzott is szépen, de pár év múlva mégis elpusztult. De megtette kötelességét...!:-) A kis Chopin fontos szerepet játszott a kapcsolattartás szempontjából a későbbiekben is, általa több barátot is szereztem. Igazat és kevésbé igazat, de tény, hogy a legkedveltebb leander volt abban az időben, sőt, évek múltán is sokan megkerestek miatta. Olyan csábereje volt, aminek nehéz ellent állni!:-)

                                                                           Chopin




Haydn





                              ---------------------------------------------------------------

Sajnos kérlelhetetlenül közeledett az ősz, a kertszerető emberek rémálma. Nagyon rossz volt az a gondolat, hogy nem lesznek leanderek a teraszon, hogy nem lesz miről esténként beszélgetnünk a fórumon.
Ezen búslakodva bevillant a fejembe, hogy mi lenne, ha készítenénk közösen egy honlapot a leanderek tartásának alapvető feltételeiről, mert bizony voltak olyan kérdések, amikre tucatnyiszor is le kellett írni a válaszokat a hirtelen betoppanó kérdezőknek. Én akkor biztos voltam abban, hogy ez jó ötlet, de érdekes módon nem volt egyöntetű a fogadtatás, többen el is hagyták a topicot miatta, máig sem igazán értem, hogy miért. De még többen voltunk, akik meg akartuk csinálni, így aztán nem volt unalmas az ősz! A honlap máig él, és nagyon sikeres lett, sokan hálálkodnak érte máig. Ott szinte minden tartással kapcsolatos kérdésre választ lehet kapni, és ez a legfontosabb. Amitől sokan féltek, hogy a topicra nem lesz szükség, azok tévedtek! www.gportal.hu/leanderek

                      ------------------------------------------------------------------------------

Természetesen ez az év sem múlt el néhány különleges magonc kifejlődése nélkül, egyre szaporodtak:


Hamvadó parázs: nagy öröm volt a megjelenése, hiszen mindegyikünk álmához, a "piros leanderhez" jutottam egy lépéssel közelebb. Talán ezen a képen nem jön le igazán, hogy a szirom szélei és a hatalmas szempillák vége feketésben játszik..., ezért lett aztán a neve hamvadó parázs. Nem könnyű neveket adni a leandereknek, de ez talán tényleg jól jellemzi a színét.
Egyéb jellemzői nem kifejezetten előnyösek, magasra növő, nem túl sűrűn virágzó, de ilyen szépségből talán kevesebb is elég:-)



                         

------------------------------------------------------------------------


Cirmos magenta: Nagyon izgatottan vártam már ennek a leandernek a nyílását, mert már a törzsének szokatlanul vöröses színén látszott, hogy valami különlegesség készül. De hogy ennyire különleges lesz, arra nem számítottam, hiszen nem csak a cirmai, hanem a fehéres-sárgás közepe és sötét, kócos szempillái is hatásosak. Többi tulajdonságaira sem lehet különösebb panaszom, átlagosak, bár talán kicsit felkopaszodóbb , ami akár rossz tartás miatt is lehet.
A neve igazándiból pár évvel később született, majd akkor mesélem el. 


-------------------------------------------------------------------


Sárga gyöngyszem: Lehet-e egy magvetésnél izgalmasabb pillanat, mint amikor egy sárgás bimbó nyílását várjuk? Nem csalódtam, igaz, relatív picike a virág, de élénk sárga és nagyon helyes. Soká nyílt, így törzses fácska lett belőle, de szépen bokrosodik méteres törzsén. Az egyik legféltettebb kincsem.


                         --------------------------------------------------------------------



Pink amazon: Igen nagyméretű szirmai, igéző pillái és vibrálóan ciklámenes színe miatt igen feltűnő jelenség ez a magoncom is.
Virágok tömkelegével és dús bokorral nem dicsekedhet, többszöri metszés után érhetem el talán a bokor formát.



                       -----------------------------------------------------------------------

Néhány kép azokról a magoncokról, amiket 2006-ban fényképeztem, de sajnos idővel annyira átalakulhattak, hogy később nem ismertem rájuk. Mert azt el kell mondanom, hogy sajnos némelyik, elsőre különlegesnek tűnő virágzat a következő évben megváltozhat, leggyakrabban olyan lesz, mint az anyanövény volt, de előfordulhat az is, hogy egyszerűen másmilyen lesz.


Ez az alsó feltehetően azonos a 2011-ben feltett magoncommal, valószínűleg anno visszametszettem, és némiképp "megszelidűlt" idővel:-)


Sajnos én a könyvelésben elég rosszul szerepelek, így aztán nem követtem megfelelően a magoncaim útját, nem ismerem a változásuk mozzanatait, de alapvető tulajdonságokból persze a legtöbbnél sejtem, hogy melyik volt az anyanövény.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése